A 87-dik és a 88-dik tűszúrás felesleges volt, a már amúgy is szitává szúrt könyökhajlati vénáim környékére ment mindkettő, és nem sikerült eltalálni. Egy csepp vér sem jött, pedig kotorászott a nővér odabent. Neki nem nagyon szokott sikerülni, a vége mindig az, hogy a kézfejemből, vagy az alkaromból veszi. Csakhogy ma nem volt nála csak két tű, ezért ez sem volt megoldás, végül vér nélkül ment el. Igazából tökre sajnáltam, mert érezte, hogy nagyon ciki. De azért ilyenkor magamat is sajnálom, mert nem kellemes, pláne így, hogy totál felesleges szúrások voltak. Ja, ezt a labort, a háziorvos kérte volna.