CT-szimulátorba a sugárkezelés miatt kellett mennem. Ez volt az a hely, ahová hamarabb behívtak, mint amikorra az időpontom szólt. Ezt fel kell írni! A gép úgy néz ki, mint egy CT berendezés, félmeztelenül kellett befeküdnöm és úgy is történt az egész, mintha CT vizsgálat lett volna, csak sokkal rövidebb ideig tartott. Utána továbbra is mozdulatlannak kellett maradnom és kaptam négy tűszúrást, valami fekete anyaggal. Fájt. Nem csak az érintett oldalra, hanem a másikra is. Tattoo-nak hívják, ami elég vicces lenne, ha nem a sugárkezelés előkészítésére, valamiféle jelölésre szolgálna. A munkahelyemre menet azon gondolkoztam, hogy vajon össze tudnám-e számolni még, hogy május óta - amikor elkezdődött ez az egész - hány darab tűszúrást kaptam. Olyan negyven körülire saccolom. Voltak köztük kisebbek, nagyobbak, bőr alá vagy vénásan. (4 biopszia, 1 MRI-hez, 1 nagy labor, 1 csontizotóphoz, 1 izotópos jelöléshez, 22 véralvadásgátló, 1 preparálás az infúziókhoz, 4 kemo+labor, 4 sugárjelölés, ez így 39, de tuti van, amit elfelejtettem már). A mostani tűszúrások után eléggé véreztem, kérdezték is, szedek-e valami véralvadásgátlót. Nem szedek, mondtam és kicsit csodálkoztam is, mert a háziorvos asszisztense, aki évente egyszer szokott vért venni, gyakran leszid, hogy több folyadékot kellene innom, mert túl sűrű a vérem. Talán most a kemo miatt hígabb. Erre a CT-s nő azt mondta, hogy szerinte meg elege van a szervezetemnek a sok szúrásból. Ez érdekes gondolat, de nem hiszem, hogy tényleg attól hígabb. Bár, ki tudja...