Pénteken megvolt az ultrahangos vizsgálat. Szerencsére semmi újat, vagy extrát nem talált a doktor, akivel most találkoztam először. Olyan fiatalnak látszik, hogy azt hittem medikus, pedig már negyvenes. Csak vannak ilyen kölyökarcú férfiak, akiken sokáig nem látszik meg a kor. Alapos volt és kedves. Kissé máshogy látta a dolgokat, mint az előző orvos. Megnézte a tumormarker eredményeket is és végül javasolta, hogy jó lenne kivenni a cisztás petefészket. Mert minden bajom alapvetően jóindulatú, de így együtt az egész csomag, nem jó. Kértem, írja rá a papírra. Nem írta, gondolom a feudális orvosi viszonyok miatt. 

Hétfőn bevittem a leletet a kezelőorvosnak. Ő azt kérdezte, gondolkodtam-e már a műtéten. Mondtam igen, persze, nem jó ez az állandó stressz, és végül is beteg alkatrészekről van szó. Először azt mondta, hogy akkor három hónap múlva legyen kontroll. Majd augusztus közepére kért ultrahang időpontot és íratott be magához is. Az ultrahang ugyanazon a napon lesz mint a mammográfia, hiába szóltam, hogy jobb lenne máskor, mert ugye magyar egészségügyben nem tanácsos egy napra két vizsgálatot tenni, tekintettel a kiszámíthatatlan várakozási időkre.  Az ambuláns lapot nem nyomtatták ki, mert spórolnak. Sebaj, az e-egészségügyről én ki tudom nyomtatni. Így is történt. Mit látok rajta? Kontroll három hónap múlva. Na most aztán fogalmam sincs, hogy kell mennem vagy nem kell mennem 3 hónap múlva. Majd felhívom őket és megkérdem, csak most nagyjából torkig vagyok.

Utána átmentem a laborvizsgálatra. Kivártam a 46 embert, aki előttem volt, majd levették a vért (68-dik tűszúrás). Láttam már a leletet, szerintem nagyjából rendben van, legalábbis az a két fontos érték jó lett, ami az onkológust érdekelni szokta.

Legalább egy hete küszködök köhögéssel, torokfájással. Ma kaptam rá lórúgásos antibiotikumot. Muszáj, mondta a doktornő, tekintettel az előzményekre. Nem tudom ez mint jelent, de most már én is úgy éreztem, hogy kell a támogatás a szervezetemnek.