Bőven letelt a fél év, amit a nőgyógyász megadott, hogy letelte után menjek vissza kontrollra az újonnan felfedezett, "polipnak imponáló képlet" miatt. Az a remek hír, hogy a pici polip eltűnt. Már nincs ott. Legalábbis nem látható. De az előzmények és többi bajom miatt nem szabadulhattam el csak úgy, egyszerűen. A vizsgálat után kaptam két beutalót. Egyet laborba tumormarker nézésre, a másikat ultrahangra. Amikor kijöttem a vizsgálóból, már bőven elmúlt dél. Mivel a kórház laborjában nagyon kedvesek és jó fejek, amíg csak ott vannak, leveszik a vért, akkor is, ha már lejárt a műszak. Szerencsémre, nyitva volt az ajtó, mondták jöjjek csak nyugodtan. A 94-dik tűszúrást nem is éreztem. Zubogott a vér azonnal, a jól eltalált "nem létező" vénámból. A nővérnek a nyakába akasztottam egy világbajnoki címet. Ő meg csak nevetett, ugyan, egyáltalán nem nehéz tőlem vért venni. Ennek a mondatnak pont az ellenkezőjét hallgatom öt éve. Ultrahang majd júniusban, a leletekkel vissza a nőgyógyászhoz júliusban. Mire hazaértem - jó, közben vásároltam is - elkészült a lelet és az érték kiváló lett. Hurrá! Valamikor a pajzsmirigy ügyet is kontrollálni kell még. Az lesz a következő intézendő ügy.

Arek Socha képe a Pixabay-en.