Végül nem csináltak biopsziát. Először elküldtek mammográfiára, amin kicsit csodálkoztam, hiszen fél éve voltam, de ha kell, akkor kell. Életemben először fájt a vizsgálat. A felvételen látszott valami, ami "lehet, hogy semmi" a doktornő szerint, de inkább járjunk a végére. Újabb három, sokszoros nagyítású felvételt készítettek, ami nem mutatott ki semmi kórosat. Ezekhez a felvételekhez át kellett szerelni a gépet és egy másik asszisztens készítette. Még megvizsgált ultrahanggal is, a fájós helyen, ahol kitapintottam a valamit, egy zsírlebeny van és egy keskeny, gyulladásos, műtétből visszamaradt (itt egy orvosi megnevezés volt, amit nem jegyeztem meg). Ez utóbbi már régebb óta ott van, szóval, de hogy mi fájhat és miért, azt nem tudni. A doktornő arra is rákérdezett, hogy a sebész is tapintotta-e az elváltozást. Azért küldött ide, feleltem,  le is írta, hogy bizonytalan elváltozás van a műtött mellemben. Erre vágott egy arcot, ki tudja miért. Ő meg leírta, hogy tapintásra negatív. Persze én nem értek hozzá, lehet, hogy egy gyakorlott kéz már tapintásra megmondja, hogy ez az elváltozás nem olyan elváltozás. Minden esetre nagyon megkönnyebbültem, nincsenek kalcium lerakódások, ami már önmagában is jó hír.

Elías Alarcón képe a Pixabay -en.