Töprengés a figyelemfelkeltésről
Egy ideje már gondolkodom azon, hogy miként lehetne a nőknél elérni, hogy járjanak el szűrővizsgálatokra. Itt van ez a Pink Október, biztosan hatásos néhányaknál, de nem hiszem, hogy igazán sok nő kap a fejéhez és rohan bejelentkezni. Tudom, mert én sem tettem. A családomban nem fordult elő mellrák, se a felmenőimnél, se az oldalágiaknál. Ettől biztonságban éreztem magam, ami persze butaság volt. Ma már tudom, hogy a betegség jelentős részét nem az öröklés okozza. Itt van tehát a tudatlanság faktor. Másrészt én is olvastam a neves pszichológus véleményét, mely szerint a mammográfia nem ér semmit, sőt. Nem linkelem ide, mert nem akarom népszerűsíteni. Én is szívesen hivatkoztam rá, ami megint csak butaság volt, de ez már nem elsősorban az én butaságom. Ez a félretájékoztatás, ami sokat árthat. Valamennyire elhittem azt is, hogy a sugárzás nagyon káros, konkrétan rákot okoz, amit szintén előszeretettel terjesztenek Mekk Mesterek. Az én "szerencsém" az volt, hogy a nőgyógyászom már nagyon pipa volt rám, amiért nem voltam mammográfián. Pikírt, dühös kioktatásokban részesített és ha nem ijedek meg, hogy a jövőben nem vállalja, hogy a betege legyek, akkor talán még ma sem megyek el. Illetve ma már biztosan elmentem volna, de lehet, már későn. Mert a betegség kicsi volt két évvel ezelőtt. De a pici gócok összeértek volna egy nagy daganattá, ami ráadásul Her2 pozitív volt, agresszíven szóródó. Szóval én sokat köszönhetek egy nem kedves, ámde okos nőgyógyásznak. Visszanézve leginkább azt látom, hogy féltem a vizsgálattól. Nem a fájdalomtól (egyáltalán nem fájt), hanem az eredménytől. Ami persze illogikus, mégis így volt. Azt hiszem, hogy a figyelemfelhívó séták és egynapos események mellett egész évben, folyamatosan kellene felvilágosítani, és megfelelően tájékoztatni a nőket. Talán elsősorban az orvosoknak. Minden orvosnak. Plakátokat a rendelőkbe. Tájékoztató füzetecskéket az orvosokhoz. Akár egy reumatológus is rákérdezhet a páciensre, hogy volt-e mammográfián és a kezébe adhat egy tájékoztató füzetet. Sőt, a pszichológusokat is bevonnám. Ők is sokat tehetnének a félelmek csökkentésében. Szóval, szerintem többet kellene tenni az állami egészségügynek, mert a civilek szuperek, de a lehetőségük sokkal korlátozottabb.