Végtelenül dühös vagyok, amiért ezt az adókedvezményt úgy adják, hogy érezhető legyen az immel-ámmalság. Például mert nem érvényesíthető visszamenőleg. Ne is adjatok egy minimális kedvezményt arra az évre, amikor testileg-lelkileg legmegkínzottabb a beteg, és a legtöbb pénzt kellett elköltenie a túlélésre. Abban meg még nem is döntöttek, hogy kinek végleges, kinek ideiglenes az állapota. Miért? Egy kioperált prosztata vagy méh és a többi, esetleg visszanő? Elmúlik, hogy mellrákkal kezeltek? Mert például én kaptam kemoterápiát, sugárkezelést, biológiai kezelést (ez volt a Herceptin) és öt évig  megy az endokrinkezelés (gyógyszer). Mindegyiknek előre kiszámíthatatlan, hosszú távú mellékhatásai lehetnek. A Herceptin cardiotoxikus (szívméreg) hatása miatt, a kezelés befejezése után is hosszú évekig kell a kardiológushoz járni kontrollra, hogy a szívelégtelenséget időben észrevegyék. És ez csak egy lehetséges mellékhatás a nagyon sokból, és a kemóról, sugárról, gyógyszerről és a lelki megpróbáltatásokról még nem is beszéltem. Elmúlik ez? Ugyan! Egyébként meg az is megérne egy vitát, hogy miért kell pusztán jogi megfontolásokból ezt az egész betegségcsoportot "súlyos testi fogyatékosságnak" nevezni. Miért kell például egy beteg gyereket ezzel szembesíteni? Hogy még nehezebb legyen a lelkének.