Elröpült a félév, megint mennem kellett a nőgyógyászati ultrahangra. A februári orvos volt és megint ki lettem oktatva, hogy nem kell félévente mennem. "Ki küldte magát ide? Mondja meg neki, hogy én üzenem, hogy nem kell félévente jönni, elég évente." Szóval továbbra sem szimpatikus a doktor úr. Egyébként megmondtam neki, hogy ezt én nyilvánvalóan nem fogom sem a nőgyógyászomnak, sem az onkológusomnak megmondani. Ugyanis mindkettő szerint félévente kell kontrollálni, és én ezt nem fogom felülbírálni. Írja le a leletre. De persze nem írta rá.  Ha legközelebb megint félév elteltével küldenek ultrahangra, meg fogom kérni a nőgyógyászt, hogy inkább egy másik orvoshoz adjon időpontot, és ha megkérdi miért, elmondom neki. Egyébként nagyjából rendben vagyok, nincs jelentős változás. Bár azt nem igazán értem, hogy ha a ciszta is kicsit kisebb, a mióma is kicsit kisebb, akkor miért nagyobb egy kicsit méhem. De ettől a dokitól én nem kérdezek semmit. Nem is volt sok beteg nála, négyen ha vártuk. Idősebb ember, lehet már kiégett. Elő volt készítve a pénz, de nem adtam oda, már csak azért sem, mert eléggé sürgettek az öltözéssel. Egy bugyit és egy nadrágot felkapni nem hosszú idő, mégis. A lelettel valamikor majd vissza kell mennem a nőgyógyászhoz. Nem sürgős. Most különben is a jövő héten esedékes, egy éves kontroll mammográfiáról fosok, de nagyon.