Amikor elkezdtem ezt a blogot írni, az volt a tervem, hogy totálisan őszinte leszek, mindig kendőzetlenül írom meg a tapasztalataimat. Olyasmit is, amiről máshol nem írnak. Pont ezért azt is elhatároztam, hogy nem szólok róla senki ismerősnek. Mert akkor esetleg belépne valamiféle kontroll. Ezt nem illik leírni, az meg ciki, ilyesmi. Utóbbit nem sikerült maradéktalanul betartani, de azért törekszem a teljes őszinteségre. Most egy ilyen rész jön.

Nem a hajam kezdett el először hullani. Zuhanyzáskor azt vettem észre, hogy jelentősebb mennyiségben az intim részekről hull ki a szőr. Inkább kínos érzés, mint rossz. Leborotváltam. Ez azért nem okoz lelki megrázkódtatást. A hajam már más kérdés. Az első kemo utáni 16-dik napon, szinte menetrendszerűen, reggel a hajkefében már látványosan sok hajszál maradt. A ruhámon is akad mindig néhány szál. Rengeteg hajam van, még semmi sem látszik. De az eszem, a lelkem már tudja, hogy a folyamat elkezdődött.