A szövettan lassan készül el. Nem is értem, a betegtársaim többségének - akiket akkor műtöttek, amikor engem - már elkészült. Van, aki már szedi a gyógyszert. De a kórházban azt mondják, ez normális. Felírnak melltartót, protézisest. Utálatos szó ez a protézis, nem? Az embernek a pohár vízben ázó fogsorok jutnak eszébe róla. Vagy a sántikáló emberek, akik csípőprotézisre várnak.

A gyógyászati segédeszköz boltban azt tanácsoljak, jöjjek vissza később, minimum hat hetet érdemes kivárni a műtét után, vagy, amíg érzékeny a mell. Egyébként kifejezetten szép melltartók vannak az üzletben. Kiderül, az ára sem csillagászati. Volt, aki a kórházban azzal riogatott, hogy hatvanezer forint egy ilyen melltartó. Szerencsére, távolról sem annyi. 10-15 körül lesz, attól függ, milyet választok. Van rá TB támogatás, évi két darabot vehetek. Sokan tanácsolták, hogy ne olvasgassak a neten hülyeségeket, és ne hallgassam meg a kórházi folyosókon elhangzó rémtörténeteket. Milyen igaz!